Valahol Magyarországon... - Kisgyón > Hosszú-Kígyós-árok, 2009. március 21.

2009 tavaszán jártuk végig ezen túránkat.

Féltünk egy kicsit az időjárástól, az elmúlt napok tükrében, de hála a magasságosnak verőfényes napra ébredtünk. Autóba ültünk, és irány Bakonycsernye. Egy túraajánló azt írja, hogy parkoljunk le itt, és kezdjük a túránkat innen, Kisgyón irányába. Mivel műút vezet Kisgyónig, ami nem túl látványos, ezért azt ajánlom, autózzunk át oda, és legyen az túránk kiindulópontja. Mi is így tettünk.

Kisgyón Bakonycsernye községtől 2,5 km-re fekszik. Az egykori bányászfalu a bánya bezárása után elnéptelenedett, a régi bányászlakások felújítva ma a természetbarátok kulcsosházaiként működnek. Örömmel vettük észre, hogy két ház is dunaújvárosi szervezet tulajdonában van. Kellemes a környezet, a házak mögött csörgedező égerfákkal szegélyezett Dültfás-patak a telep szélén kis tavacskát táplál. A fák tele vannak fagyöngyökkel, amik – hogyha leszámítjuk hogy paraziták – szép látványt nyújtanak.

Túránkat a kék turistajelzésen kezdtük, egy darabon a műúton haladtunk. Első látnivalónk egy bányászemlékmű volt, melyet bányászok emeltek, 1943-ban elveikért elhurcolt három munkatársukért.

A műút befejeztével elértük a hosszú-kígyósi erdei szentélyt. A szentély egy nagy fakeresztből, és előtte levő padok csoportjából áll. Melegebb időben, az ember leülhet megpihenni, meditálni, ahogy a kihelyezett tájékozató is írja.

Innentől utunk a kék háromszög jelzésen visz tovább. Egy kaptató után, a Hosszú-Kígyós-árok felső peremén haladunk. Érdekes volt, hogy az árok egyik oldalát hó borította, a másik száraz volt. Találkoztunk egy vadászházzal, nagyon vadregényes kis épület volt. Ki volt akasztva elé három rókafarok, ami nem nagyon nyerte el tetszésünket. A vadásszal nem találkoztunk.

A vadászlakot elhagyva nemsokára piros jelzéssel jobbra fordult az út, erre tértünk rá. Csodás fasorba értünk, parkerdő jelleget alkottak a fák csoportjai. A piros jelzésen értük el újra a kék jelzést. (Közben társult a piros mellé, kék barlang, kék kör jelölés.)

Az út szélén egy építmény, mely Hamuház néven szerepel a térképen. Érdekes épület az erdő közepén. Hogy honnan ered a neve, illetve mi a szerepe, arról nem sikerült információt találnom.

Innen a kék várjelölést követve értük el a Csikling-vár romjait. Senki ne számítson nagy látványra, néhány kő jelzi csak, hogy itt vár állt valamikor. Az ismeretlen időben épült vár legnagyobb valószínűség szerint egy kisebb vadászkastély, vagy megerősített hely lehetett, melyben talán a környéken vadászó királyaink is megfordulhattak.

Visszatérve a Hamuházhoz, folytattuk tovább túránkat a kék jelölésen. Röpke félórás séta után elértük a Tűzköves-árkot, melynek alsó részén védett geológiai feltárás található, amely a földtörténeti középkor jura időszakában - 195 - 137 millió évvel ezelőtt - keletkezett kőzetrétegek bemutatóhelye. A nagy sár miatt most nem kockáztattuk meg a leereszkedést a meredek árokfalon.

Az árok után kis szakaszon piros kereszt, majd piros jelzésen visszasétáltunk Kisgyónra. A telepen, egy táblán fel van tüntetve az erdő fohásza, ami tulajdonképp egy kis versike. Nekem nagyon tetszett, megosztom Veletek.

AZ ERDŐ FOHÁSZA

Ember!

Én égek kályhádban
Téli éjszakákon,
Én vetek rád árnyat,
Üde frisset nyáron,
Ágy vagyok: altatód,
Asztal, jóllakatód,
Énbelőlem ácsolsz
Hajlékot és hajót,
Vagyok kapud, ládád,
Kapanyeled, orsód,
Születtedben bölcsőd,
Holtodban koporsód,
Fúró és faragó kedvedben
Hű társad,
Én kérlek, vigyázz rám,
Az erdőt ne bántsad!

Ezzel búcsúzom!

Valahol Magyarországon... - Csókakő, 2008.szeptember 13.

Jöjjön egy újabb kedvcsináló a túrázáshoz! :D

2008 szeptemberének utolsó szombatján, túránk célja: Csókakő. Kellemesen hűvös őszi reggel köszöntött ránk. Székesfehérvárt elhagyva, a 81-es útról már látszik Csókakő vára a Vértes oldalában.

A község a móri borvidékhez tartozik. Sok gazda foglalkozik a településen szőlészettel, borászattal. Az egyik ilyen gazda, öreg Barátunk, Guszti bácsi, akinél nem egyszerű dolog bort vásárolni. Erről majd később.

Autóval egészen felmentünk, közvetlenül a vár alá, ott található egy parkoló. Ez túránk kiinduló pontja. Előre bocsátom, a mai túránk nem fog bővelkedni látnivalókban, de kárpótol minket az erdei környezet, a friss levegő és majd Guszti bácsi.

A kék jelzésen indultunk el, és rögtön egy tüdőtisztító emelkedővel kezdtük túránkat. Tölgyfák közt vezetett utunk, akinek kedve tartotta, szedhetett makkot bőven. Kiváló őszi lakásdekoráció. Kiérve egy műútra, erős jobbkanyart vettünk, továbbra is a kék jelzést követve, egy darabon a műúton. Röpke 500 méter után, határozott bal kanyarral letértünk a műútról. A zöld jelzés lett az útmutatónk. Láttunk komfortos magaslest (egy komplett kis ház, hosszú lábakon), vaddisznócsapdát. Erdei irtáson, fenyves szélén vitt utunk, egyre a zöld jelzésen. Egy valamikori vár düledékein tartottunk tízórai szünetet. Majd elhanyagolt szőlőföldek szélére értünk, ahonnan szép kilátás nyílt Mór városára.

Itt balra fordultunk, és egyben rátértünk a piros vár jelzésre (olyan, mint egy elfektetett „L” betű) Ezt a jelzést követtük innen a várig vissza. Hátulról, egy meredek lépcsőn vettük be a várat.

Csókakő vára a XII. században épült. A Szulejmán által 1543-ban megostromolt várban napjainkban régészeti feltárások és helyreállítások folynak, az 1995-ben megalakult Csókakői Várbarátok Társaságának köszönhetően. A vár évről-évre szemmel láthatóan bővül, szépül. A várból gyönyörű kilátás nyílik Csókakőre, a Móri-árok nagy részére, szemben pedig látszanak a Bakony vonulatai.

A várból lesétáltunk az autóhoz, majd irány Guszti bácsi, akit már említettünk. Itt bizony nem egyszerű a borvásárlás. Be kell menni, le kell ülni, meg kell hallgatni egy-két vidám történetet Guszti bácsitól. Az egyik gyöngyszem: Guszti bácsi idős korban van már, gyógyszert szed, de emellett megissza minden nap a kis pálinkáját, borát. Az orvos tud is erről, és mondta Guszti bácsinak: „- Az isten szerelmére, legalább az egyikről mondjon le!” Guszti bácsi lemondott a gyógyszerről! :) Mindenkinek, aki arra jár, és szeretne bort venni, ajánlom figyelmébe a kisöreget. (Bognár Ágoston; Csókakő, Petőfi utca 31.)

Némelyikünk, köztük Én is egy kicsit becsiccsentettünk a kóstolótól, elénekeltünk egy-két nótát a házigazdával, majd egy remek napot zárva, elindultunk haza.

Jó időt, jó bort kívánok mindenkinek, aki úgy dönt, ellátogat Csókakőre!

Kincses Papa konyhája - Kapros töltött káposzta

Velem együtt talán még sokak emlékében él, amikor anno a nagymama a disznótoron fogott egy vájdling – már bekevert – kolbászhúst, összedolgozta egy kis toros kásával, majd ebből öklömnyi gombócokat gyúrt, melyeket savanyított káposztalevelekbe csomagolt, és a kis batyukat pörköltalapos savanyú káposzta közé dugdosva felkészítette a sparheltre a töltött káposztát. Mennyei volt! Na ez a töltött káposzta, nem az a töltött káposzta. Egészen más ízvilág ez, hiszen nem is savanyú káposztából készül, hanem „édes” fejes káposztából. Az alapja sem fűszerpaprikás, hanem paradicsomos. Többen mondták már, hogy ez a töltött káposzta elbutítása, de volt aki a meggyalázásának nevezte. Szerintem ne hasonlítsuk össze a kettőt! Élvezzük őket külön-külön, a maguk csodás valójában. Ez egy könnyebb, kalóriaszegényebb verzió. Nevezhetjük akár a nyári töltött káposztának.  Mivel rizs helyett zabpelyhet használtam – mely semmit nem rontott az étel élvezeti értékén – így zöld betűvel merem írni. Egyébként ezt a fajta töltött káposztát erdélyi ismerőseimnél kóstoltam először, és rögtön nagy szerelem szövődött köztünk. Nosza, készítsük el!

Hozzávalók (6 adagra):

• 1 kg darált sertéshús
• 1 nagy fej (2 – 2,5 kg) fejeskáposzta
• 1 nagyobb fej (20 dkg) vöröshagyma
• 5-6 gerezd fokhagyma
• 40 dkg paradicsompüré
• 1 nagy (450 g) pohár tejföl
• 2 tojás
• 10 dkg zabpehely
• kapor (friss vagy szárított is lehet)
• őrölt feketebors, őrölt kömény, majoranna, só
• 2-3 evőkanál étolaj

Rajta hát! :

1.  Egy akkora fazekat, amiben az egész fej káposzta vígan elfér, félig töltök vízzel, majd felteszem forrni a gázra, egy kevés sót hozzáadva.

2. A darált húshoz adom a tojásokat, az összezúzott fokhagymát, a zabpelyhet, és ízlés szerint sózom illetve fűszerezem az őrölt feketeborssal, őrölt köménnyel és a majorannával. Az egészet jól összedolgozom, összegyúrom, majd a hűtőben hagyom egy kicsit érni, pihenni.

3. A káposzta torzsáját eltávolítom, majd egy hosszú nyelű húsvillát szúrva bele a torzsa helyén keletkezett lyukon keresztül, a forrásban lévő vízbe helyezem. Ahogy a szélső, nagyobb levelek főnek le a fejről, sorra távolítom el őket a forró vízből. Nagy segítség ebben a húsvilla. Amikor már elfogytak a tölthető nagyságú levelek, a megmaradt fejet is kiveszem a fazékból. A töltésre szánt levelekből eltávolítom a nagyobb, fás ereket.

4. Elkészítem a takargatott gombócokat. Deszkára fektetek egy nagyobb káposztalevelet, erre teszek egy gombócot a bekevert darált húsból. Bal oldalról kissé betakarom a levéllel, alulról feltekerem, majd a jobb oldalát ízlésesen belenyomkodom. Én így csinálom. Az irányok, lehetőségek változhatnak. Kinek hogy tetszik. A gombócokat tálcára rakom, ott várják ki a sorukat.

5. A megmaradt káposztafejet (a közepét) felvágom széles metéltre. Az étolajon megpirítom az apróra vágott vöröshagymát, majd a paradicsompürét, végül hozzáadom a metélt káposztát. Kaporral ízesítem. Addig pirítom, amíg jóformán semmi lé nem marad rajta.

6. Összerakom a fogást. Én egy cserépedénybe készítem össze, és a sütőben végzi be. Ismerőseim egy fazékban a gázon csinálták. Összerakható egy tepsiben is. Szabadon választható. A lényeg: alulra kerül a paradicsompürés káposzta, erre jönnek a gombócok. Újabb káposzta, újabb gombócok. A tetejét metélt káposztával zárom. Annyi vizet öntök rá, hogy a legfelső réteget hajszálvékonyan lepje el.

7. Irány a sütőbe, vagy fel a lángra! 40-50 perc alatt kész is. (A gombócok méretétől függően.)

8. Tálaláskor a vágott káposztaágyra helyezem a gombócokat, tejföllel meglocsolom

Jó étvágyat!

Kincses Papa konyhája - Cukkinipástétom

Barátom konyhakertjében úgy termett idén a cukkini, mint a dudva. Jutott belőle bőven nekem is, ezért ki is próbáltam egy receptet, amit egyik kedves ismerősömnél olvastam. Megmondom őszintén elsőre furán néztem a receptre, nem gondoltam hogy ebből valami jó sülhet ki. Mivel azonban bőséggel el voltam látva a címszereplő zöldséggel, gondoltam, mit veszíthetek. A végeredmény szerintem fantasztikus lett, egyáltalán nem érezni a tökös ízt, amitől féltem. Reggelire friss kenyérre kenve, vagy borkorcsolyaként pirított franciakenyér szeletkéken egyaránt megállja a helyét. Aki elégedett a súlyával, az kiválthatja a joghurtot, 10 dkg vajjal. Így is, úgy is remek!  Néhány szót mai receptünk fő összetevőjéről. Amellett, hogy a cukkini energiatartalma kimondottan alacsony (100 g-ban 31 kcal, azaz 130 KJ energia lakozik), még könnyen emészthető is, így ajánlott annak, aki plusz kilóktól készül megszabadulni. Felhasználhatósága nagyon sokrétű. Remekül passzol a lecsóba, gazdagítva, színesítve azt. Rántható, tölthető, grillezhető. Haladóbb gondolkodásúak „tök”főzeléket, cukkinifasírtot is készíthetnek belőle, de krémlevesként sem utolsó. Most viszont készítsünk pástétomot belőle!

Hozzávalók (kb 8-10 adag):

• 3 közepes cukkini
• 1 nagyobb fej (15 dkg)vöröshagyma
• 3-4 gerezd fokhagyma
• 4 tojás
• 2 dl natúr joghurt
• 2 tk mustár
• fél citrom leve
• 2-3 evőkanál étolaj
• őrölt fekete bors, só

Serpenyőt a gázra, kést a kézbe! Kezdjük!:

1. A cukkinit összevágom cikkekre. Amíg a körmöm bele tudom nyomni a héjába, nem pucolom. 

2. A felhevített olajon addig pirítom a a cukkinit, amíg a leve el nem fő. Hagyom kihűlni.

3. Hozzáadom a vajat, a zúzott fokhagymát, az apróra vágott vöröshagymát, a feldarabolt főtt tojást, mustárt, citromlevet, sót, borsot, majd botmixerrel összedolgozom. Hűtőben hagyom összeérni egy éjjelt. 

Kertész leszek! - Terepszemle, 2013. február 16.

Cuttinho Barátommal, és a párjával, Zsuzsával haszonbérletbe kivettünk egy kis hétvégi telket Dunaújváros táborállási részén. A cca 1100 négyzetméteres hétvégi telek a Duna felett fekszik, gyönyörű kilátást nyújtva a szabadstrandra. Áll rajta egy kis faház, villany, víz van a telken.

Két okból is szerettünk volna egy kis kertet a környéken. Szeretnénk egy saját konyhakertet, kis gyümölcsöst, illetve jó kiszabadulni ide a panelből. Lehet bográcsozni, grillezni, baráti összejöveteleket tartani a szabadban.

Ma kimentünk egy kis terepszemlére – mivel az időjárás még nem alkalmas kerti munkára. Megbeszéltük mit vetünk, kijelöltük a helyüket is. Előástuk egy fóliasátor vázát, és be is lőttük leendő helyére.

Valahol Magyarországon... - Bodajk > Gaja-szurdok, 2008. május 01.

2008-at írunk. „Itt van május elseje…” A kikelet és a hazaszeretet ünnepe - amikor is anno mindenkinek ki kellett menni, pedig haza szeretett volna. Ámde megvolt a szépsége annak is. Most pedig vissza a jelenbe. Kellemes tavaszi reggel keltünk útra, és autóztunk le Bodajkra. A falubeliek nagyban készülődtek a majálisra, nyárson sültek az ökrök, csapra verték a hordókat.

Bodajk a Móri-árok szélén fekszik, a Bakony alján. A város egyik nevezetessége az 1803 táján épült, klasszicista stílusú Hochburg-Lamberg kastély.

Már a település fő utcáján találkoztunk a piros túrajelzéssel, melyet követve megkezdtük túránkat. Utunkat érintette Bodajk kálvária-dombja, ahova érdemes felmászni, a panoráma miatt. Letekinthetünk a falura, szemben látjuk már a Vértest, akinek jó a szeme, megláthatja Csókakő várát is. Folytatva sétánkat kellemes erdei utakra értünk. Több ponton kellett létráznunk, a vadak miatt fenntartott kerítésen keresztül. Rövid szakaszon – az Alba Regia forrást érintve – a kék kereszten vitt utunk, majd újra visszatértünk a piros jelölésre. Egy félórás séta után ismét változik a jelölés, a piros háromszög lesz az irányadó, ezen értük el a kék jelzést. Fenyvesben visz tovább az út. Egyszer csak csodás panoráma tárult elénk Székesfehérvár felé, a fehérvárcsurgói-tó látképével.

Leereszkedve a dombtetőről, 500-600 méteren a műutat követve érkeztünk meg a Gaja-szurdok bejáratához. Ismét létráztunk. A völgyben egy kis tó mellett tartottuk déli pihenőnket.

Majd szemben a Gaja-patak folyásával, árnyas úton ballagtunk tovább, a kék jelzésen (itt megjelenik mellette a piros jelzés is, ne zavarjon meg senkit). A klíma isteni. A csörgedező patak mellett, szinte beszélni sincs kedve az embernek, jó hallgatni a természetet. A Gaja néhol elágazik, majd újra egyesül, apró szigeteket képezve. Mellettünk mindkét oldalról, magas sziklafalak. Merészebbek felmászhatnak, és megnézhetik a híres bakonyi betyár, Sobri Jóska barlangját.

Egy erdei vendégház mellet vált utunk kicsit meredekké, felkapaszkodtunk a szurdokból, annak felső peremére. Innen szép kilátás nyílik Balinkára, illetve magára a Gaja-szurdokra. Miután kigyönyörködtük magunkat, folytattuk az utat - egyre csak a kék jelzésen - lankás lejtőkön vissza Bodajkra.

Érkezésünkkor a kisvárosban márt megsültek az ökrök. A helyiek grátisz látták vendégül az ide látogatókat egy ökör burgerrel (zsemlében egy ökör steak és sós uborka), illetve 2-3 dl finom borral. Köszönjük Nekik!

Ettünk-ittunk. Majd autóval átmentünk a szomszédos Csókakőre. A vár látogatása után (A csókakői várat később mutatom be, egy másik túránk jóvoltából.), betértünk Guszti bácsihoz, öreg borász ismerősünkhöz, egy kis házi borért. Guszti bácsinál a bor vásárlás kötelezően össze van kötve egy kis kóstolással, beszélgetéssel. Nagyon jó fej a kis öreg, sokat megélt, jól tud adomázni, öröm hallgatni. A bora pedig isteni! :)

Mindenkinek ajánlom ezt a túrát, aki szereti a hegyi patakokat, a szép panorámákat, a kellemes klímát! Aki pedig szereti a jó bort, látogassa meg Bognár Ágostont (Guszti bácsit) Csókakőn.

Szép időt, jó utat!

A túráról fotókat a következő linken találtok:

https://picasaweb.google.com/110972878376105442713/BodajkGajaSzurdokCsokako

Valahol Magyarországon... - Mecseknádasd > Zengő > Pécsvárad, 2007.10.06

Íme egy kiváló túra lehetőség:

Ezt a túránkat Háder Laci barátunk tervei alapján jártuk végig. 2007 októberének egy kellemes őszi reggelén indultunk útnak. A 6-os főúton leautóztunk Mecseknádasdra, melynek neve is elárulja, hogy a Mecsek lankái közt bújik meg, a hegység keleti kapujában. Megérkezésünkkor egy kedves helybeli – nevezetesen egy kutyus – fogadott minket lelkesen.

Mecseknádasdról a műutat követve – a román kori Szent István-kápolnát érintve - nyugat irányban haladva sétáltunk át Óbányára. Az Óbányai-völgy bejáratánál, egy hegy tetején találhatók a Réka-vár romjai, melyek szabadon látogathatóak. A csalódás elkerülése végett mondom, hogy senki ne számoljon egy várral, az már a régmúlt, mára csak a romok maradtak. A vár elnevezése néphagyomány szerint onnan származik, hogy Attila hun fejedelem építtette első felesége, Réka számára a várat. Óbányát megelőzően csatlakoztunk a kék négyzet túrajelzésre, majd Óbányán keresztülhaladva a kék jelzésre. Óbánya egy kellemes kis egyutcás hegyi falu, pincesorral.

A falut elhagyva folytattuk túránkat a kék jelzésen. Hegyi pisztrángos tavak mellett sétáltunk, melyek kitűnő levegőt biztosítottak a völgykatlanban. Egy hegyi patakot követve kerültünk egyre beljebb a Mecsekbe. Csodálatos természeti képződményeket csodálhattunk meg, köztük a Ferde vízesést.

Beérkezve Kisújbányára, a zöld háromszög jelölésre térve, átsétáltunk a kis hegyi településen. Áttérve a sárga jelzésre, egy erős kaptatóval (túránk során nem az utolsóval) felértünk a Miske-tetőre. Legelésző tehenek mellett sétálva szemünk elé tárult távolban a Zengő és a pécsi tévétorony.

Innen végig a sárga jelzést követve értük el a Zengő lábát. A hegyhez népmondák, legendák, népszokások sora kötődik. Nevét a népmonda azzal magyarázza, hogy a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza, mások szerint a hegy erdein és völgyein zenélő szél hangja lehet a név eredete. Túránk során itt következett a legerősebb kaptató. Köztársasági elnökünk példáját követve bevettük a Zengőt. Erős szél fogadott minket a hegy oldalában, de a kilátás feledtette velünk a hideget. A hegy tetején találhatóak az egykori Zengővár romjai. Egy  beton kilátóról (ami tulajdonképp nem is kilátó funkcióval készült, emellett szerintem méltatlan a hegyhez, sokkal szebb kilátót érdemelne) csodás panoráma tárult elénk. Gyönyörködtünk, megpihentünk.

Tovább a sárga jelzésen, majd áttérve a pirosra, folytattuk utunkat, célunk, Pécsvárad felé. Leereszkedve a hegyről, (ismét) legelésző tehenek, és szőlőskertek közt érkeztünk meg a városba. Pécsvárad egyik nevezetessége, a vár, és a romkert, mely a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. Érdekességként megjegyzem, hogy a város első apátja az az Asztrik volt, aki a Szent Koronát hozta.

Pécsváradon buszra szálltunk, és visszautaztunk Mecseknádasdra, ahol az autót hagytuk. Mivel mindkét település a hatos főút mellett fekszik, elég sűrűn járnak a buszok.

A túraútvonal elérhetősége Budapestről: A 6-os számú főúton végig. Mecseknádasd, a főút mellett fekszik közvetlenül. Budapest – Mecseknádasd: 172 km
Túratáv: körülbelül 10 km
https://picasaweb.google.com/110972878376105442713/MecseknadasdZengoPecsvarad?authuser=0&feat=directlink

Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődést, hazánk e szép tája iránt. Mindenkinek kellemes túrázást kívánok. Szent Bernát legyen Veletek!

További fotókat az alábbi linken találtok:

Az Update és én

Anno 2005-ben, amikor megismerkedtem az Update életmóddal, igyekeztem személyre szabni. Bár utálok kötöttségekkel élni, mégis fontos, hogy ezeket a szabályokat szem előtt tartsam, ha sikeres fogyást akarok produkálni, illetve tartani akarom az elért súlyom.  Ezek az előírások segítenek abban, hogy következetes tudjak maradni. A szabályokat magam írtam, saját magamnak, a 71 kilós fogyást is ezekkel értem el. Bárki használhatja természetesen, de eredményt nem tudok garantálni senkinek.

Étkezés:

• Az - egykori - update kódok szerint. Pontosítva: az egyes (és az újabb rendszerben bevezetett ultra egyes) kódú élelmiszereket 0-24 óráig, de lehetőség szerint 8-20 óráig eszek. A kettes kódú termékek fogyasztása 8-15 óra közé korlátozódik. A hármas (és az újabb rendszerben bevezetett négyes) kódú, nehéz ételeket lehetőség szerint kerülöm, illetve délig eszem.
• A kódok szem előtt tartása alól mentesül húsvét két napja, szenteste, karácsony két napja, szilveszter napja, a születésnapom és a névnapom. Megjegyzem ez évente nem nyolc napot jelent, hanem csak hetet, mivel a névnapom karácsony másnapjára esik. :)  
• Minden hónapba beiktatok egy ún. bónusznapot, amikor szintén nem számít a táplálkozásomban a kódrendszer. Húsvét, karácsony, szilveszter és a születésnapom hónapjában nincs külön bónusznap, vagy ha mégis, akkor az adott ünnepnapokon már szem előtt vannak tartva a kódok.
• Minden hétvégén megengedek magamnak vagy két szelet süteményt, vagy 3 gombóc fagylaltot, kódoktól függetlenül.

Mozgás:

• Hetente legalább három nap 35 perc szobabicikli, ami cca 10 km távot jelent. A fennmaradó négy napból legalább három nap 25-30 perc torna (Duci Tréning, Norbi 50+, Norbi karatefitt...)
• A fent leírt napi mozgás mentesíthető legalább 1000 m úszással, egy egész napos túrával, legalább 10 km kerékpározással, egy óra zumbával, egy óra fallabdázással, …

Még egyszer: Bárki használhatja útmutatóul a leírtakat, de nem vagyunk egyformák, nem biztos, hogy mindenkinél ugyanúgy működni fog. Ezért inkább azt javasolnám, hogyha életmódváltásra szánjátok el magatokat, vezessetek naplót a napi étkezésről, mozgásról. Látni fogjátok mikor lendül be jobban, mikor stagnál, és az eredményekből következtetve meg tudjátok írni a saját magatokra vonatkozó szabályokat. Sok sikert! Irány a cél! :)