2013. március 15., péntek

Valahol Magyarországon... - Miszla, 2010. május 22.-24.


A pünkösdi hosszú hétvégét Miszlán töltöttem, egy kis faluban a Tolnai-hegyháton, Cuttinho Barátommal és párjával, Zsuzsával! Aktív pihenéssel telt ez a három nap, de nagyon élveztük.

Mindig is úgy gondoltam hogy az igazi emberi értékek, eldugott kis településeken szeretnek lakni. Most is beigazolódott! Házigazdáink figyelmességből, vendégszeretetből, emberségből egyaránt maximálisan jelesre vizsgáztak. A Baksa család, János a családfő, Rózsa a felesége, és Jani a fiuk egy kúriában élnek, és ennek az egyik felét építik ki folyamatosan vendégek fogadására. A kúria kívülről nincs a legjobb állapotban, de ezt maximálisan ellensúlyozza a csodásan kialakított belső tér illetve a mérhetetlen vendégszeretet.

Annyi minden történt velünk a közel három nap alatt, hogy napi bontásban írom élményeimet.
2010-05-22 szombat
Nyolc körül indultunk a városból Miszlára, ami innen cca 70 km-re található. Egy erdészeti úton értünk a faluba. Útközben Belecskán áthaladva 20-nál hagytuk abba a gólyák számolását, hihetetlen sok volt ezen a településen, szinte minden második póznán gólyafészek volt. Az erdészeti út mellett megpillantottunk egy dámvadat, nem nagyon zavartatta magát, megcsodálhattuk. Megérkezésünkkor a házigazdák nagy szeretettel fogadtak minket! A kúria csodás volt, a béke és nyugalom szigete. Az udvarban két nyuszi és két elárvult őzgida kapott otthont a gyerekek örömére, meg persze a miénkre is. A kis őzek nagyon édesek voltak, kezesek, cumisüvegből cuclizták a tejet. Lepakoltuk csomagjainkat, elfoglaltuk a szállást, majd elindultunk a nem messze lévő horgásztóhoz. Noha nem vagyunk horgászok, imádjuk az élő vizeket. Csodás nádas övezte a tavat, benne megbúvó horgászkunyhókkal. A morcos halőrrel is találkoztunk, komolyabb afférunk nem volt vele. Visszasétálva a kúriához, János várt minket egy mikrobusszal. Bepattantunk, majd kivitt a határba és mutatott egy csodás turistaösvényt. Felkaptattunk egy nyeregre és a tó felett ballagtunk végig. Több lőállást, magaslest láttunk, sőt találtunk egy vaddisznó befogót is. Mint a neve is elárulja vaddisznókat fognak be vele vadasparkok számára. A megfelelő példányokat elszállítják, a nem megfelelőt visszaengedik a természetbe. Csodás környezetben sétáltunk vissza szálláshelyünkre. Megkávéztunk, majd gondoltuk felderítjük a falut. Talán ha 500 métert haladhattunk, amikor találkoztunk ismét Jánossal. Mondta hogy pattanjunk be mellé az autóba, mutat egy másik remek helyet. Közben neki dolga volt, kiszállt, a kocsit nekünk hagyta, és elirányított egy csodás panorámával bíró helyre. Utána irány vissza a kúriába. A felesége Rózsa kész volt a frissen fogott hal kisütésével, "muszáj volt" uzsonnáznunk. :) Kis szieszta, majd jött az újabb program. Felsétáltunk János egy öreg barátjának a pincéjéhez. A pince a hegyoldalban volt, előtte székek asztal, gyönyörű kilátás. Ittuk a finom bort, közben távcsővel néztük, hogy őzek hozzák ki a gidájukat egy-egy távoli tisztásra. Hatalmas élmény volt. Nagy erdőjáró vagyok, de ennyi vadat még nem láttam. Könnyű séta vissza, majd következett a vacsora. Marhalábszárpörkölt, nokedli, friss savanyúság, utána házi meggyes-kakaós kalács. Előtte aperitifnek Zöldikét ittunk, ami egy pálinka alapú, zöld színű ital. János egyik barátja készíti, a receptje titkos és le is van védve. :) A vacsoránál János adomázott a kúriáról! Élményekkel telve tértünk nyugovóra!








2010-05-23 vasárnap
Nagyon jól aludtunk éjjel! Reggel házigazdáink már jöttek értünk. Reggelire a vendégük voltunk. (A szálláshoz egyébként csak vacsora járt.) Házi, mangalicából készült finomságok kerültek az asztalra (szalonna, kolbász, sonka) mellé a saját gazdaságból paprika, uborka, paradicsom, hagyma. A reggeli után Jani ajánlott egy túrát nekünk. Egy erdei ösvényen jutottunk el Nemeskéri Kiss Pál, valamikori fiumei tengermelléki biztos síremlékéhez. Vadregényes erdei kirándulás volt. Utána gondoltuk, most már megnézzük a falut. Útközben ismét felvett minket János. Kivitt az egyik kukoricaföldjére, amiben a vaddisznók hatalmas kárt okoztak azzal, hogy kitúrták a kukoricát. Hihetetlen látvány volt a hatalmas túrásnyomok. Egyébként azon a környéken villanykerítéssel védik a gazdák a földjeiket a vadaktól. Mégis hatalmas károkat okoznak, főleg a vaddisznók. Ezután János átadta a feleségének a volánt, aki átvitt minket a Miszlától 6 km-re fekvő Udvariba. Itt lakik a Baksa család egyik barátja, aki nagy "állatrajongó". Rengeteg madarat (papagájokat, fácánokat, kacsákat, libákat, pulykákat, tyúkokat, récéket láttunk). Kicsit csodálkoztunk is, volt olyan galamb, ami akkora volt mint egy tyúk, és olyan tyúk ami akkora mint egy pulyka. :) Emellett lovak, pónilovak, bárányok, különböző sertések és rengeteg kutya tartozott az állományhoz! Csak ámultunk és bámultunk! Visszaérve újra János lett az "idegenvezető". Büszkén mutatta meg a 600 négyzetméteres fóliasátrát, aminek nyitható teteje és beépített locsolórendszere volt. Innen sétáltunk vissza a falun keresztül a kúriához. Miszla nagyon helyes kis falu, a dombok között. 350-en lakják, lakói barátságos, kedves emberek. Kocsmája igazi falusi kocsma, a csapolt sör friss és hideg! ;) Sétánkat napozás követte, pokrócon, a kúria udvarán. János motorral lement, és felirányította a kúriához a kocsiból fagyit áruló hölgyet, hogy fagyizhassunk! :) Következett a vacsora. Voltunk vagy tizenöten, János ismerősei is velünk tartottak. A hangulat nagyon jó volt! Egy roma zenész srác isteni érzékkel mesélte a vicceket! Az idősebb vendégeket is öröm volt hallgatni, ahogy adomáztak a faluról, a lakókról! :D A vacsora ismét fenséges volt. Kakasgulyás és halászlé volt terítéken. Majd palacsinta és "rántott" bodza- és akácfavirág következett. Nagyon ízlett! Sűrű palacsintatésztát kevernek, ebben megmártják a virágokat és bő olajban kisütik. Porcukorral isteni! A vacsora befejeztével nem ért véget a nap! János szafarira vitt minket. Fél tíz volt, besötétedett! Kimentünk autóval az erdőbe, szántások, mezők szélére, majd egy hatalmas reflektorral bevilágította a látóhatárt! Hatalmas élmény volt. 15-20 fős csoportokban őzek, dámok és néhány vadnyúl szaladgáltak a kocsi közvetlen közelében! Nem győztük a fejünket kapkodni. Csodás napot zártunk!





2010-05-24 hétfő
Nyolc körül ébredt a csapat. Barátomék lesétáltak a boltba, majd János előadta a következő túratervét. Elnyerte a tetszésünket! Miszla egyik végén felkaptattunk egy magaslatra, majd bevettük magunkat az érintetlen erdőbe. Egy nyergen haladtunk végig, csendesen, vadakra lesve. Meg is lett az eredménye. Tőlünk 8-10 méterre rohantak el őzek, dámok. Volt amelyik nem vett észre azonnal minket, ott vakarózott, nézelődött előttünk. A völgybe leérve János már jött elénk autóval, ha esetleg elfáradtunk volna, akkor bevisz a szállásra. Továbbra is a sétát választottuk. Mai túránk 5-6 órásra sikeredett. Friss levegő, erdő, vadak, nagy élmény! Délután kettő körül értünk vissza, megebédeltünk, sziesztáztunk, majd elindultunk haza.





Összességében hatalmas élmény volt ez a tartalmas hétvége. Igazi EMBEREK társaságában, erdős dombok ölelésében, vadak közt! Mindenkinek szívből ajánlom a Baksa családot és családias kúriájukat Miszlán.
Elérhetőség: Baksa János, 06 20 433-3864

További fotókat az alábbi linken találtok: http://picasaweb.google.hu/kincsesistvantamas/Miszla

Jó szórakozást!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése