Szombaton lemetszettük a még hátramaradt szőlőt, illetve kihordtuk a venyigét. Bemelegítésnek elég is volt. :)
Vasárnap már kilenckor kinn voltunk. A jó öreg csehszlovák kempingfőzőn összedobtunk egy szalonnás rántottát, lefojtottuk egy kis borral, pálinkával, így feltankolva ugrottunk neki az ásásnak. Első szusszanásnál alágyújtottunk a metszési hulladéknak. 10 körül kapott lángra, és este fél hét körül néhány nagyobb darab még lángban állt. Vagyis nem volt kevés. Egy óra körül megjött a Zsuzsa, átvette az őrséget a tűz körül, mi bevonultunk ebédelni a kis ház teraszára. Cuttinho készre főzött állapotában hozta a finom tejfölös bablevest, a húsvéti sonka főzőlevével felengedve. Megmelegítette a kis gáztűzhelyen. Hozzá töpörtyűs pogácsa és búzasör társult. Ebéd után a Zsuzsáék nekiálltak vetni. Íme a lista, mi minden került a földbe: vöröshagyma, lilahagyma, répa,, petrezselyem, mángold, spenót, pasztinák, zöldborsó, jégcsap retek, hónapos retek, fejes saláta, madársaláta, büdöske és kapor. Míg ők vetettek, én ástam és a tűzre ügyeltem, illetve rengeteg infóval árasztott el kertszomszédunk, az öreg Gyula - akitől eddig mindenki óva intett minket. Merem mondani, hogy eredményes - ha nem az eddigi legeredményesebb - napot zártunk.
Hogy lássátok milyen tudatos gazdálkodást folytatunk: Át lett alakítva az eresz, hogy egy hordóba vezesse az esővizet. Alkalmanként, hogy a mostanság jellemző időjárás okán túl ne csorduljon, merünk le belőle vödrökbe, egyéb edényekbe. Hogyha beköszönt a szárazság, illetve a fólia alá így van locsolóvizünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése